2012. augusztus 2., csütörtök

Hogyan tanuljunk meg futni?

     A futás egy elég rémes, viszont annál inkább hasznos tevékenység. Ha meg szeretnél szabadulni bármennyi feleslegtől, vagy csak ha egészségesebben szeretnél élni elhanyagolhatatlan sport. Viszont futni is meg kell tanulni és legtöbb  esetben, főleg azoknál akik nem rendelkeznek sportmúlttal, ezt a 0-ról kell kezdeni.


          Én mindig is utáltam, részben mert 1-2 percnél tovább soha nem birtam, bosszantott is, de egy idő után már nem foglalkoztam vele. Amikor februárban eldöntöttem, hogy na már most leadom a felesleges kilóimat, az egészséges táplálkozás mellett tudtam nagyon jól, hogy  nekünk össze kell barátkoznunk, mert a futást egyszerűen nem lehet pótolni se kardiogépekkel se semmivel, esetleg még az úszás az, ami közel áll hozzá, de a hatás nem ugyanaz. És ami a legfontosabb: a szabadban való futás nem egyezik meg a futógépen futással! Futópadon te lefuthatsz X km-t is, aztán ha egyszer úgy döntesz, hogy lemész a parkba meglepődve fogod észrevenni, hogy már kevesebb idő után kapkodod a levegőt. Ez azért van, mert a futópadon nem magadtól lököd el a súlyt, hanem a szalag az, ami automatikusan mozog. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az edzőtermi futás nem jó semmire, kalóriát ugyanúgy égetsz vele, én is inkább a szomszédos edzőterembe ugrok le, minthogy kisétáljak a Duna-parton kiépített  futó"ösvényre", vagy hogy is mondják szép magyarul? :)


            A legfontosabb az, hogy az elején ne nézzük hány percet birunk, mert elég elkeserítő lesz.. Persze ez személy és kondíciófüggő, de ha most szánod rá magad, tuti nem fogod bírni sokáig! Én most két módszert említenék, amik nekem beváltak, az első a mindig picivel többet taktika: egyik nap elfutsz egy x helyig, másnap - harmadnap pedig egy kicsivel tovább és így fokozatosan, idővel már egész sokáig bírni fogod. A másodikat neten találtam első 5 kilométerem címszó alatt, itt egy egész edzéstervet ír le másfél hónapra felbontva, itt a lényeg a váltakozó intenzitáson van! Egyébként a váltakozó intenzitású futás (kardiogépezés) égeti legjobban a zsírt!

            Sajnos ha egyszer le tudod futni azt a kijelölt 5, 8,10 km-t, nem azt jelenti, hogy ez az állapot életed végéig megmarad, ha sokáig nem edzzel, akkor ismét a 0-ról kell kezdeni. Ezt is tapasztalatból mondom, júliusban egyszer sem voltam futni, fesztiválozás, betegség aztán most  nyaralás, az eddig teljesített 40-45 percről lefejlődtem 15-re, de a végén már szó szerint a levegőért kapkodtam. Augusztus második felétől belevágok ismét az első 5 km programba, igaz, lehet hozzádobok mindhez pár percet, de egy biztos: idő kell hozzá, hogy ismét birjam azt a 30 - 40 percet.

 Remélem hasznos volt számotokra a bejegyzés és tudtam segíteni.

Hanem most Ti írjátok meg, Ti hogyan álltok a futással!?
                

             
     

3 megjegyzés:

Kamilla írta...

én régen csak és kizárólag rövidtávot futottam, és az utóbbi időben egy nap 20-30-40 kilométereket szoktam, ráadásul van, hogy minden egymást követő nap. borzalmasan fárasztó, de nagyon jó érzés:)

Flory írta...

Hát én még mindig nem bírtam megbarátkozni a futással, mert már általános iskolás koromban is volt rajtam súlyfelesleg és a tesitanárom néha még az élettől is elvette a kedvem. Nemhogy motivált volna, inkább cseszegetett. Az edzőteremben már néha ráveszem magam, de 3-4 km-nél többet eddig sosem sikerült és ebben benne van a kezdő 5 perc gyors gyaloglás és a levezetés is. Az, hogy kint fussak, meglehetősen nehéz, mert bármerre indulok a környékünkön tuti, hogy valami sunyi emelkedő van. A parkban konkrétan még felsétálni is fájdalmas néha, akkora a szintkülönbség. De ha visszaértem Brüsszelbe, igyekszem majd minél többet futni, mert amikor szinte minden nap futottam futópadon, sokkal gyorsabban szaladtak le a kilók, még akkor is ha csak kicsiket futottam.

Névtelen írta...

És ami szerintem még nagyon fontos: ne akard megváltani a világot az első alkalmakkor. Én ugyanis abba a hibába estem bele,hogy na,majd én!! 3 km?? Mi az nekem? És nulla futó multtal, lerohantam szó szerint a 3 km-ert, mint valami ész nélküli, és mikor megálltam már éreztem hogy baj van. Olyan szintű csonthártyagyulladást kaptam,hogy 1 hétig lábra sem tudtam állni. Úgyhogy ez először nem csak a futástól,hanem az élettől is elvette a kedvem egy darabig. Ja és ami még lényeges! Egy jó futócipő!!! Drága,drága,de megéri rá beruházni,mert különben egy jó cipő nélkül - pláne szabadtéren - százszor többet árthatunk magunknak.

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Facebook Themes