2012. április 19., csütörtök

Vendégpost Kittitől :)

Kedves Barbi és Mindenki!
Már egy ideje szeretem volna megosztani az eddigi tapasztalataimat a fogyással kapcsolatban, de nem volt rá lehetőségem, ezét is nagyon örültem Barbi felhívásának.
Minden 2011. november elején kezdődött , amikor 17 évesen túl sokat mutatott a mérleg.Tulajdonképpen nem kis súlyfelesleggel küzdöttem/ küzdök, hanem ez már túlsúlynak mondható. Ezelőtt is tudtam ,hogy ez nem lesz így jó hosszú távon, nézegettem a sportlehetőségeket,hogy minek a segítségével adhatnék le pár kilót ,de nem tettem semmit (ez ment kb.: fél éven keresztül ). 
Aztán novemberben kijelentettem,hogy elegem van és nem vagyok hajlandó továbbra is így élni, elhatároztam,hogy lefogyok, mégpedig az update módszerrel és rendszeres sportolással.
 Tudtam,hogy nem lesz könnyű ugyanis a szüleim azt mondták,hogy nem áldoznak pénzt erre , mert elég lenne ,ha kevesebbet ennék és sportolnék. (Na jó azért ez idővel más lett, anyukám vett nekem joghurtokat, túrórudikat illetve kenyeret is) Így a saját zsebpénzemből hétről hétre spórolgattam,hogy aztán elmehessek vásárolni . Eleinte nagyon nehéz volt, mert kollégista vagyok és az ottani koszt egyébként sem valami egészséges, nem volt könnyű,hogy a többiek hozták fel a sok csokit és kétpofára tömték , de büszke voltam magamra,hogy legalább már teszek valamit az egészségem érdekében :) A sportolás ekkor kimaradt az életemből, mert olyan elváltozást diagnosztizáltak nálam az orvosok , amivel műteni kellett és nem sportolhattam. Aztán eljött a karácsony, ekkor álltam először mérlegre, 7 kg-mal kevesebbet mutatott a mérleg, nagyon boldog voltam.
 Az ünnepek alatt teljesen megszakadt minden, ugyanazt az ételt ettem amit a többiek, persze a süteményeket sem hagytam ki.
Januárban is folytatódott, sajnos visszajött 2 kg, ismét azt mondtam,hogy nem csinálhatom ezt tovább, nem elég az a 7kg (vagyis akkor már csak 5 ) folytatnom kell tovább és nem csak rövid időre, hanem örökre.
Nem volt könnyű visszaállnom, február végére sikerült. Szerencsére a szüleim is látták a változást és már teljes mértékben támogatnak mindenben, tehát anyagilag is.
Képzeljétek, még 2010 nyarán vettem egy nadrágot, ami nagyon tetszett, de kicsi volt rám, már akkor is azt mondtam,hogy szeretnék beleférni . 2012. március 4-én felpróbáltam és jó volt rám. Iszonyúan örültem, talán még sosem ennyire.
A műtéten már túl voltam, de 6 hétig szigorúan tiltott volt a mozgás. Én 4 hét után tornáztam , de csak popsi , comb és has gyakorlatokat, amivel kíméltem a műtött területet. Szépen lassan visszaálltam a napi mozgásra. A változatosság kedvéért el kell,hogy áruljam, én is Rubint Réka DVD-re tornázom és nagyon szeretem őket. Rékát valamilyen szinten példaképnek tekintem. Őrületes az elszántság és akarat amit ő képvisel. Nagyon nagy inspiráció nekem nap mint nap. Javaslom,hogy kövessétek facebook-on, nem feltétlenül csak a fogyni vágyók, hanem mindenki, nagyszerű nő, de tényleg.
Futni soha nem szerettem, de csak azért,mert nem tudtam. Fokozatosan nekiálltam. Eleinte csak nagyon keveset tudtam futni, de most ,hogy itt a jó idő egyre többször megyek a szabadba, de még mindig nem mondhatom ,hogy szeretem, viszont bízom benne,hogy ez idővel majd változik. 
Jelenleg 10 kg mínusznál járok. Ezt csak a rendszeres mozgással és következetes étkezéssel tudtam elérni, de ez még nem a cél.
Előtte utána képet még nem csináltam, de ígérem,hogy fogok küldeni egyet,ha már elértem a vágyott alakot és súlyt :)
Bátran javaslom mindenkinek,hogy : Vágjatok bele! Megéri. :))))



Barbi: Köszönöm Kitti,hogy megosztottad velünk a te tapasztalataidat! Gratulálok a fogyáshoz és nagyon kíváncsian várjuk a képeket is, ha már úgy érzed! :)

2 megjegyzés:

n_norii. írta...

inspiráló (:

Zenzen írta...

grat, ügyes vagy :)
és díjat kaptál tőlem: http://bubbiful.blogspot.com/

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Facebook Themes